A napi védelmi vonal: Tápanyagokkal az erős immunrendszerért

Tápanyagok és immunfunkciók szoros kapcsolata

Gondoltál már arra, hogy minden falat, amit elfogyasztasz, közvetlenül befolyásolja védekező rendszered működését? A tányérodon lévő ételek nem csupán energiát biztosítanak, hanem a védelmi vonalad építőköveit is jelentik. Az immunrendszer nem egy különálló szerv, hanem sejtek, szövetek és kémiai hírvivők összehangolt hálózata, amely folyamatosan reagál a táplálkozási szokásaidra.

A modern táplálkozástudomány egyre pontosabban feltérképezi, hogy az egyes tápanyagok milyen molekuláris mechanizmusokon keresztül támogatják az immunsejteket. A megfelelő mikrotápanyag-ellátottság nem csupán a betegségek megelőzésében játszik szerepet, hanem abban is, hogy a már kialakult fertőzésekkel szemben hatékonyabban vehesse fel a harcot a szervezeted.

Kulcsfontosságú mikrotápanyagok az immunsejtek szolgálatában

Az immunsejtek működéséhez elengedhetetlen bizonyos vitaminok és ásványi anyagok optimális szintje. A C-vitamin nem csupán antioxidánsként védi a sejtmembránokat, hanem fokozza a neutrofilek fagocitózisát és kemotaxisát, valamint támogatja a T-limfociták érését. Napi 75-90 mg elegendő az alapvető funkciókhoz, de fertőzések idején akár 1-2 gramm is indokolt lehet, elosztva a nap folyamán.

A D-vitamin valójában egy hormon, amely receptorai szinte minden immunsejten megtalálhatók. Szabályozza a veleszületett és adaptív immunválaszt, valamint csökkenti a túlzott gyulladásos reakciókat. A 25-OH-D-vitamin vérszint 75-100 nmol/L közötti értéke tekinthető optimálisnak az immunfunkciók szempontjából, amit téli időszakban nehéz kizárólag napfény segítségével elérni, ezért 1500-2000 NE napi kiegészítés gyakran indokolt.

Ásványi anyagok és nyomelemek immunmoduláló hatásai

A cink az egyik legsokoldalúbb immunmoduláló nyomelem, amely több mint 300 enzim működésében vesz részt. Szabályozza a timulin hormon termelését, amely nélkülözhetetlen a T-sejtek érésében. Hiánya csökkenti a természetes ölősejtek aktivitását és a T-limfociták számát. A napi 8-11 mg bevitel általában elegendő, de felszívódási problémák vagy fokozott stressz esetén magasabb dózis lehet szükséges.

A szelén antioxidáns enzimek (glutation-peroxidáz) alkotóeleme, amely védi az immunsejteket az oxidatív stressztől. Optimalizálja a T-sejt választ és fokozza az antitesttermelést. Brazildió, tengeri halak és tojás természetes forrásai, de a talaj szeléntartalma régiónként jelentősen eltérhet, ami befolyásolja az élelmiszerek szeléntartalmát. A 55-70 μg napi bevitel támogatja az optimális immunfunkciókat.

• A vas nélkülözhetetlen a T-sejtek proliferációjához és a természetes ölősejtek aktivitásához, de túlzott mennyisége táptalajt jelenthet a kórokozóknak
• A magnézium szabályozza a gyulladásos folyamatokat és támogatja a természetes ölősejtek aktivitását
• A réz fokozza a neutrofilek fagocitáló képességét és antimikrobiális hatással rendelkezik
• A mangán védi az immunsejteket az oxidatív károsodástól és támogatja az interferon termelést
• A B-vitaminok nélkülözhetetlenek az immunsejtek energiatermeléséhez és osztódásához

Szinergikus hatóanyag-kombinációk a maximális védelemért

Az immunrendszer támogatása nem egyetlen szuperélelmiszer vagy csodahatóanyag kérdése, hanem különböző tápanyagok összehangolt együttműködésén alapul. A természet bölcsessége abban rejlik, hogy az élelmiszerekben a hatóanyagok olyan kombinációban fordulnak elő, amelyek kölcsönösen erősítik egymás hatását. Ezt a szinergikus működést érdemes tudatosan kihasználni az immunrendszer támogatásában.

A modern táplálkozástudomány egyre több olyan hatóanyag-párosítást azonosít, amelyek együttes alkalmazása jelentősen hatékonyabb, mint az egyes komponensek önmagukban. Ezek a tápanyag-szinergiák lehetővé teszik alacsonyabb dózisok alkalmazását, jobb felszívódást és célzottabb hatást az immunsejtek működésére.

Vitaminok és ásványi anyagok stratégiai párosításai

A C-vitamin és a bioflavonoidok természetes társulása kiváló példa a szinergiára. A citrusfélékben és más gyümölcsökben a C-vitamin mellett található bioflavonoidok (quercetin, rutin, hesperidin) nem csupán stabilizálják a C-vitamint, hanem fokozzák annak hasznosulását és kiegészítik immunerősítő hatását. A quercetin önmagában is rendelkezik antivirális tulajdonságokkal és természetes antihisztaminként működik, így különösen értékes az allergiás időszakokban.

A D-vitamin és K2-vitamin párosítása szintén kiemelkedő jelentőségű. Míg a D-vitamin aktiválja az immunsejteket és szabályozza a gyulladásos folyamatokat, a K2-vitamin biztosítja a D-vitamin által mobilizált kalcium megfelelő hasznosulását. Ez a kombináció nem csak az immunrendszert támogatja, hanem a csontegészséget is, miközben megelőzi a kalcium lerakódását az erekben. Természetes forrásaik a fermentált ételek, tojássárgája és bizonyos sajtok.

Tápanyag kombináció	Hatásmechanizmus	Természetes források	Ideális alkalmazás
C-vitamin + Cink	Fokozott fehérvérsejt aktivitás, nyálkahártya védelem	Csipkebogyó, paprika, osztriga, tökmag	Megfázásos időszak kezdetén, napi 1000mg C + 15mg Zn
D3-vitamin + K2-vitamin	Immunmoduláció, kalcium-anyagcsere szabályozás	Napfény + fermentált zöldségek, natto	Téli hónapokban, 2000NE D3 + 100mcg K2
Omega-3 + E-vitamin	Gyulladáscsökkentés, sejtmembrán védelem	Lazac, lenmag + mandula, napraforgómag	Krónikus gyulladásos állapotokban
Probiotikumok + Prebiotikumok	Bélflóra diverzitás, immuntolerancia	Kefir, kimchi + csicsóka, hagyma	Antibiotikum-kúra után, stresszes időszakban
B-komplex + Magnézium	Energiatermelés, stresszválasz optimalizálás	Teljes kiőrlésű gabonák, zöld leveles zöldségek	Fokozott fizikai/mentális terhelés esetén

Növényi hatóanyagok és adaptogének kombinációi

A gyógynövények és adaptogének különleges helyet foglalnak el az immunerősítő stratégiákban. Az echinacea és a fekete bodza kombinációja például kétszeresen támogatja a légúti védelmet – az echinacea fokozza a makrofágok aktivitását, míg a fekete bodza antocianin tartalma közvetlenül gátolja a vírusok szaporodását. Ez a párosítás különösen hatékony a felső légúti fertőzések megelőzésében és a tünetek enyhítésében.

Az adaptogén gyógynövények – mint az ashwagandha, rhodiola vagy ginzeng – B-vitaminokkal és magnéziummal kombinálva optimalizálják a szervezet stresszválaszát. A krónikus stressz az immunrendszer egyik legnagyobb ellensége, mivel a folyamatosan magas kortizolszint gátolja az immunfunkciókat. Ez a kombináció normalizálja a stresszhormonok szintjét, támogatja az idegrendszer működését és közvetetten erősíti az immunvédelmet.

Kronobiológia és immunrendszer: a megfelelő időzítés művészete

Az immunrendszer működése nem állandó – a nap különböző szakaszaiban, az évszakok váltakozásával és életkorod előrehaladtával is változik. A kronobiológia, vagyis a biológiai ritmusok tudománya rávilágít, hogy a tápanyagok bevitelének időzítése legalább olyan fontos lehet, mint maga a tápanyag minősége és mennyisége. Immunrendszered saját belső órával rendelkezik, amely összehangolódik a környezeti ciklusokkal.

A cirkadián ritmus – a tested 24 órás belső órája – alapvetően befolyásolja az immunfunkciókat. Az immunsejtek aktivitása, a gyulladásos markerek szintje és a hormontermelés mind változik a nap folyamán. Ennek megértése és tiszteletben tartása lehetővé teszi a célzottabb, hatékonyabb immunerősítő stratégiák kialakítását.

Napi ritmus és tápanyagbevitel optimális időzítése

Az immunsejtek aktivitása éjszaka, különösen 2-4 óra között éri el csúcspontját, ami magyarázza, miért érezzük magunkat gyakran rosszabbul hajnalban, ha betegek vagyunk. A C-vitamin vízoldékony természete miatt napközben többször is érdemes fogyasztani, míg a zsírban oldódó D-vitamin és E-vitamin a zsírdús étkezésekkel együtt szívódik fel a legjobban. A cink esti bevitele támogathatja az immunrendszer éjszakai regenerációs folyamatait.

A probiotikumok bevitelének ideális időpontja a reggeli étkezés, amikor a gyomorsav szintje alacsonyabb. Az adaptogén gyógynövényeket reggel vagy kora délután érdemes fogyasztani, hogy ne zavarják az esti melatonin termelést. A B-vitaminok energiatermelést serkentő hatásuk miatt szintén a nap első felében hasznosulnak optimálisan, míg a magnézium esti bevitele támogatja a pihentető alvást, ami közvetve az immunfunkciókat is erősíti.

Szezonális kihívások és személyre szabott immunstratégiák

Az évszakok váltakozása különböző kihívások elé állítja immunrendszeredet. Télen a napfény hiánya csökkenti a D-vitamin szintet, miközben a zárt terekben töltött több idő növeli a légúti fertőzések kockázatát. Ebben az időszakban a D3-vitamin (2000-4000 NE/nap), C-vitamin (1000-2000 mg/nap) és cink (15-25 mg/nap) hármasának rendszeres bevitele különösen fontos lehet.

Tavasszal az allergiák jelentenek kihívást sok ember számára. Ilyenkor a quercetin (500-1000 mg/nap) és MSM (metil-szulfonil-metán, 2-3 g/nap) kombinációja természetes antihisztamin hatást biztosíthat. A lokális méhpempő és propolisz használata további támogatást nyújt a nyálkahártyák védelmében, különösen ha a pollenszezon kezdete előtt 4-6 héttel elkezded alkalmazni őket.

• Ősszel a béta-glükán tartalmú gombakivonatok (reishi, shiitake, maitake) és a fekete bodza kivonat segíthetnek felkészülni a téli kihívásokra
• Nyáron az antioxidánsokban gazdag bogyós gyümölcsök és az ásványi anyagokban dús zöldségek biztosítják az immunrendszer alapvető támogatását
• Stresszes időszakokban az adaptogének és B-vitaminok kombinációja segít fenntartani az immunrendszer hatékonyságát
• Időskorban a D-vitamin, cink, szelén és antioxidánsok fokozott bevitele kompenzálhatja az immunrendszer természetes hanyatlását
• Várandósság alatt a folsav, D-vitamin és omega-3 zsírsavak kombinációja nyújt biztonságos immunvédelmet az anyának és a fejlődő magzatnak

Bélflóra mint immunrendszered irányítóközpontja

A tudományos kutatások forradalmi felfedezése, hogy immunrendszerünk közel 70%-a a bélrendszerben található. Ez az összefüggés rávilágít, miért olyan kritikus a bélflóra egészsége az általános immunvédelem szempontjából. A bélben élő több billió mikroorganizmus nem csupán az emésztésben játszik szerepet, hanem folyamatos párbeszédet folytat az immunsejtekkel, alapvetően befolyásolva, hogyan reagál szervezeted a különböző kihívásokra.

A bélflóra diverzitása – vagyis a különböző baktériumtörzsek változatossága – közvetlenül összefügg az immunrendszer hatékonyságával. Minél változatosabb a bélflóra összetétele, annál kiegyensúlyozottabb az immunválasz. A modern, feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a gyakori antibiotikum-használat és a krónikus stressz mind csökkentik ezt a diverzitást, gyengítve ezzel a védekező rendszert.

Táplálkozási stratégiák a bélflóra diverzitásának növelésére

A bélflóra diverzitásának kulcsa a változatos növényi étrend. A kutatások szerint azok, akik hetente legalább 30 különböző növényi élelmiszert fogyasztanak, jelentősen változatosabb bélflórával rendelkeznek. Ebbe a 30-as számba beletartoznak a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, hüvelyesek, diófélék, magvak, fűszerek és gyógynövények is. Minden új növényi élelmiszer különböző rostokat és polifenolokat tartalmaz, amelyek más-más baktériumtörzseket táplálnak.

A fermentált ételek rendszeres fogyasztása közvetlen probiotikus támogatást nyújt a bélflórának. A kefir, kombucha, kimchi, savanyú káposzta, tempeh és más fermentált élelmiszerek élő mikroorganizmusokat juttatnak a bélbe, amelyek átmenetileg vagy tartósan megtelepedhetnek, támogatva az immunfunkciókat. Különösen értékesek a hagyományos erjesztési eljárásokkal készült, adalékanyag-mentes termékek, amelyek változatos baktériumtörzseket tartalmaznak.

Prebiotikumok és probiotikumok szinergikus hatása

A prebiotikumok – emészthetetlen rostok – táplálják a bélben már meglévő jótékony baktériumokat, míg a probiotikumok élő mikroorganizmusokat juttatnak a bélbe. Együttes alkalmazásuk, amit szimbiotikumnak nevezünk, jelentősen hatékonyabb, mint bármelyik összetevő önmagában. A frukto-oligoszacharidok (FOS), inulin vagy rezisztens keményítő kombinálása Lactobacillus és Bifidobacterium törzsekkel optimális szinergikus hatást biztosít.

A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) – különösen a vajsav – a bélbaktériumok által termelt anyagcseretermékek, amelyek táplálják a bélsejteket és szabályozzák az immunválaszt. Az SCFA-termelést serkentő rostok (rezisztens keményítő, pektin) és probiotikumok kombinációja csökkenti a bélgyulladást és javítja az immuntolerancia kialakulását. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a zabpehely, zöld banán, hűtött főtt burgonya vagy rizs rendszeres fogyasztása a probiotikumokkal együtt komplex támogatást nyújt az immunrendszernek.

• A polifenolokban gazdag ételek (bogyós gyümölcsök, étcsokoládé, zöld tea) serkentik a jótékony baktériumok növekedését és gátolják a patogének szaporodását
• Az omega-3 zsírsavak javítják a bélnyálkahártya integritását és csökkentik a gyulladást, így közvetetten támogatják a bél immunfunkcióit
• A glutamin aminosav, a cink és a D-vitamin együttesen támogatják a bélnyálkahártya regenerációját és a tight junction fehérjék megfelelő működését
• A túlzott cukorfogyasztás táplálja a káros baktériumokat és gombákat, felborítva a bélflóra egyensúlyát
• Az időszakos böjt támogatja a bélflóra megújulását és az immunsejtek regenerációját az autophagia folyamatán keresztül

Táplálkozási tévhitek és csapdák az immunerősítésben

Az immunerősítés témakörében számos tévhit és félreértés kering, amelyek nemcsak hatástalanok lehetnek, hanem akár károsak is. A „több mindig jobb” szemlélet különösen veszélyes lehet bizonyos tápanyagok esetében. Egyes vitaminok és ásványi anyagok túlzott bevitele paradox módon gyengítheti az immunrendszert vagy más egészségügyi problémákat okozhat. Az A-vitamin, E-vitamin, vas vagy cink túladagolása például toxikus hatásokhoz vezethet.

A marketing által vezérelt táplálkozási trendek gyakran egyoldalú megközelítést kínálnak, kiemelve egy-egy „csodahatóanyagot” a komplex összefüggésekből. Valójában az immunrendszer támogatása holisztikus megközelítést igényel, figyelembe véve a tápanyagok közötti kölcsönhatásokat, az egyéni szükségleteket és a szezonális változásokat. A kiegyensúlyozott, változatos étrend általában hatékonyabb, mint bármilyen szuperélelmiszer vagy étrend-kiegészítő önmagában.

Megaadagok és túlzások veszélyei

A C-vitamin megadózisú alkalmazása (napi 5-10 gramm vagy több) népszerű gyakorlat, különösen fertőzések idején. Bár a C-vitamin vízoldékony és a felesleg általában kiürül, a túlzott bevitel emésztőrendszeri panaszokat, vesekőképződést vagy a vas túlzott felszívódását okozhatja. Ráadásul az antioxidánsok túladagolása paradox módon pro-oxidáns hatást válthat ki, károsítva a sejteket. A legtöbb ember számára a napi 500-1000 mg, fertőzések idején maximum 2000 mg C-vitamin elegendő és biztonságos.

A D-vitamin esetében szintén gyakori a túlzott supplementáció. Bár a D-vitamin-hiány valóban gyakori probléma, különösen az északi országokban és téli időszakban, a túladagolás (rendszeresen 4000 NE felett) kalcium-anyagcsere zavarokat okozhat. Ideális esetben a D-vitamin-pótlást vérvizsgálat alapján, személyre szabottan kellene meghatározni, figyelembe véve a kiindulási szintet, életkort, testsúlyt és egyéb egészségügyi tényezőket.

Minőségi különbségek felismerése és tudatos választás

Az étrend-kiegészítők minősége között jelentős különbségek lehetnek, amelyek befolyásolják a hatékonyságukat. A szintetikus és természetes eredetű vitaminok között biológiai hasznosulás szempontjából eltérések mutatkozhatnak. Például a természetes E-vitamin (kevert tokoferolok) hatékonyabb antioxidáns, mint a szintetikus forma (dl-alfa-tokoferol). Hasonlóan, a természetes C-vitamin bioflavonoidokkal együtt jobb felszívódást és hatékonyságot mutat.

A probiotikumok esetében különösen fontos a minőség és a megfelelő törzsek kiválasztása. Nem minden probiotikum egyforma – különböző törzsek különböző egészségügyi előnyökkel rendelkeznek. Az immunfunkciók támogatásában a Lactobacillus rhamnosus GG, Lactobacillus acidophilus NCFM és Bifidobacterium lactis Bi-07 törzsek bizonyultak különösen hatékonynak. Fontos, hogy a termék megfelelő csíraszámot (legalább 1-10 milliárd CFU) és garantált életképességet biztosítson a lejárati időig.

• A cink-készítmények közül a szerves formák (cink-pikolinát, cink-glükonát) általában jobb felszívódást biztosítanak, mint a szervetlen formák (cink-oxid)
• A kurkumin felszívódása önmagában rendkívül alacsony, de fekete borssal (piperin) vagy zsíros közegben jelentősen javítható
• A halolaj minőségét az oxidáció jelentősen ronthatja, ezért fontos a frissesség és a megfelelő tárolás
• A gyógynövénykivonatok standardizálása kulcsfontosságú a hatékonyság szempontjából – érdemes a hatóanyagtartalomra standardizált termékeket választani
• A multivitaminok esetében a szinergikus formulák, amelyek figyelembe veszik a tápanyagok közötti kölcsönhatásokat, hatékonyabbak lehetnek az egyszerű keverékeknél

Gyakran Ismételt Kérdések

Hogyan befolyásolja a mikrobiom sokszínűsége az immuntolerancia kialakulását?

A bélmikrobiom változatossága közvetlen összefüggésben áll az immuntolerancia fejlődésével. A diverz mikrobiom különböző mikrobiális antigéneket mutat be az immunrendszernek, ami segít „betanítani” a T-regulátor sejteket a saját és nem-saját struktúrák megkülönböztetésére. Ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak a túlzott immunreakciók megfékezésében és az autoimmun folyamatok megelőzésében.

A változatos növényi étrend különböző rostokat és polifenolokat biztosít, amelyek szelektíven táplálják a jótékony baktériumtörzseket. Ezek a baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat (különösen vajsavat) termelnek, amelyek aktiválják a T-regulátor sejteket és anti-inflammatorikus citokineket indukálnak. A kutatások szerint már 2-3 hét alatt jelentősen javítható a mikrobiom diverzitása és az immuntolerancia, ha hetente legalább 30 különböző növényi élelmiszert fogyasztunk.

Milyen időzítési stratégiák optimalizálják a tápanyagok hasznosulását az immunsejtek számára?

Az immunsejtek metabolikus igényei a cirkadián ritmusnak megfelelően változnak, ami befolyásolja a tápanyagok optimális beviteli idejét. A vízoldékony vitaminokat (C-vitamin, B-vitaminok) érdemes napközben, elosztva fogyasztani, mivel nem raktározódnak jelentős mennyiségben. A C-vitamin felezési ideje a vérplazmában mindössze 30-120 perc, ezért 3-4 órás időközönként történő bevitele biztosítja a folyamatos ellátást.

A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódása zsírtartalmú étkezéssel együtt optimális, ideális esetben a főétkezések során. A cink esti bevitele támogatja az immunrendszer éjszakai regenerációs folyamatait, amikor a fehérvérsejt-termelés a legaktívabb. Az adaptogén gyógynövényeket reggel vagy kora délután érdemes fogyasztani, hogy ne zavarják az esti melatonin termelést, ami szintén kulcsfontosságú az immunsejtek megfelelő működéséhez.

Mely növényi hatóanyagok modulálják leghatékonyabban a gyulladásos folyamatokat?

A növényi polifenolok különleges helyet foglalnak el a gyulladáscsökkentő vegyületek között. A kurkumin (kurkumából) gátolja az NF-kB jelátviteli útvonalat, amely számos gyulladásos gén expresszióját szabályozza. Biohasznosulása azonban rendkívül alacsony, ezért érdemes piperin (fekete bors) vagy liposzómás formulában alkalmazni, napi 500-1000 mg dózisban a krónikus gyulladásos állapotok kezelésére.

A boswellia (tömjénfa) AKBA (acetil-11-keto-béta-boswelliasav) tartalma szelektíven gátolja az 5-lipoxigenáz enzimet, amely kulcsszerepet játszik a leukotriének termelésében. Ez különösen hasznos az allergiás és asztmás állapotokban. A rezveratrol (vörös szőlőben, bogyós gyümölcsökben) aktiválja a SIRT1 gént, amely szabályozza az immunsejteket és csökkenti a gyulladást. Az EGCG (zöld teában) pedig modulálja a T-sejtek működését és csökkenti a pro-inflammatorikus citokinek termelését.

Hogyan befolyásolja a cirkadián ritmus az immunsejtek aktivitását?

Az immunsejtek működése szorosan követi a cirkadián ritmust, amit a szuprakiazmatikus mag (SCN) és perifériás órák szabályoznak. A fehérvérsejtek száma és aktivitása jellegzetes napi ingadozást mutat – nappal a neutrofilek dominálnak, míg éjszaka a limfociták és monociták aktivitása fokozódik. Ez a ritmus evolúciós szempontból logikus: nappal a fizikai sérülések elleni védelem fontosabb, éjszaka pedig a vírusok és más patogének elleni küzdelem kerül előtérbe.

A melatonin – az „éjszakai hormon” – nem csupán alvásszabályozó, hanem potens immunmodulátor is. Fokozza a T-helper sejtek aktivitását, növeli a természetes ölősejtek citotoxicitását és antioxidánsként védi az immunsejteket. A rendszertelen alvás, éjszakai műszakok vagy jetlag megzavarják ezt a ritmust, csökkentve az immunvédelem hatékonyságát. A kutatások szerint már egyetlen éjszaka alvásmegvonás is 70%-kal csökkentheti a természetes ölősejtek aktivitását, ami magyarázza, miért vagyunk fogékonyabbak a fertőzésekre kialvatlan állapotban.

Milyen speciális tápanyag-igényei vannak az immunsejteknek stressz vagy fertőzés esetén?

Stressz vagy aktív fertőzés esetén az immunsejtek metabolikus igényei jelentősen megváltoznak. Az aktivált immunsejtek elsősorban glikolízis útján nyerik energiájukat, ami fokozott glükózfelvételt igényel. Emellett megnő a glutamin aminosav iránti igényük is, amely nélkülözhetetlen a megfelelő osztódáshoz és citokin-termeléshez. Napi 5-10 gramm L-glutamin kiegészítés támogathatja az immunsejtek működését intenzív stressz vagy fertőzés esetén.

A fertőzések leküzdéséhez az immunsejteknek fokozott antioxidáns védelemre van szükségük, mivel a reaktív oxigéngyökök termelése (respiratory burst) kulcsfontosságú a patogének elpusztításában, de a saját sejteket is károsíthatja. A C-vitamin, E-vitamin, szelén és cink együttes alkalmazása optimális védelmet nyújt. Emellett a B-vitaminok (különösen B6, folsav és B12) iránti igény is megnő, mivel ezek nélkülözhetetlenek a nukleinsav-szintézishez és így az immunsejtek osztódásához. Fertőzések esetén a napi B-vitamin bevitel 25-50%-os növelése indokolt lehet.

---

Ezeket a készítményeket ajánljuk:

• Dr. Chen C-vitamin 1200mg + D3+Cink RETARD tabletta – 105db
• Béres Csepp Plusz – 4x30ml
• ImmunPro Liposzómás Immunerősítő Emulzió citrom-lime ízesítésben – 150ml

Olvass még cikkeinkből: